Október 5. Szerda
Ma is erősen emlékeztetnem kellett magam arra, hogy van olyanom hogy napló! De ma nem felejtettem el.
A suliban semmi izgalmas sem történt. Hála Istennek, Dominika ma sem jött, úgyhogy nyugodt napom volt. Tegnap óta minden gondolatom a csütörtöki sulis tánc körül forog. Szathmáry nagyon beleültette a bogarat a fülembe.
Az órák nagyon unalmasan teltek. Ma valahogy nagyon nem tudtam figyelni. Fizika, töri, magyar, német, angol, ének. Ki akarja ezeket végigülni? Az óra végét jelző csengők megváltásként hatottak. Minden szünetben kimentünk az udvarra. Nagyszünetben szólt a zene, úgyhogy akkor nem olvastam. Már majdnem végeztem az Ördög Csókjával. Imádom ezt a könyvet.<3
Mikor végre kicsengettek óráról siettem haza. Rebi is sietett, bár nem kérdeztem tőle, hogy miért. Így hát nem jött egész végig velem.
Otthon hipergyors módra váltottam. Felmentem a szobába, összepakoltam edzésre a cuccom, majd lementem a konyhába, összedobtam valami kaját és futottam vissza a suliba röpire.
Az öltözőben lepakoltam a cuccom a szokásos helyre. A pad fal felöli oldalán, a szélére. Egy Anna nevű lány mellé. Anna mindig csinos volt, barna haja általában hátra volt fogva, és kék szemei csak úgy villogtak. Azt hiszem 11-es volt. Ő is. De nem Ádám osztálytársa volt. Anna sima gimi osztályba járt, Ádám meg ugye sport tagozaton van.
Edzésen 2 részre bontott minket Szathmáry. Fél óra játék után, egyszer csak betoppant a fiú röplabdacsapat edzője, aki egyben az osztályunkból a fiúk tesi tanára. Kovács Péternek hívják. Magas, izmos ember, de már őszül. Egyenesen Szathmáryhoz ment, és beszélgetni kezdtek. Na, több se kellett. Abbahagytuk a játékot, és mind a tanárok felé fordultunk. Ők nem is zavartatták magukat. Bár miért is zavartatták volna? Olyan halkan beszéltek, hogy mi a pályáról semmit sem hallottunk. Úgy 5 perc múlva Kovács tanár úr megfordult és kiment.
Szathmáry odahívott minket.
- Lányok, a jövő heti edzésen a fiúkkal fogtok játszani – jelentette ki. Mi csak bámultunk. Az államat a padlóról is fel lehetett volna kaparni, annyira csodálkoztam.
- Tanárnő, mit csinálunk? – kérdezett vissza egy lány.
- Jól hallottátok. A fiúkkal fogtok játszani – mondta el még egyszer a tanárnő.
- De hát az nem lesz fer játék – mondta Anna.
- A fiúk erősebbek, mint mi – mondta egy másik lány is.
- Igen, erősebbek, de szerintetek a diákolimpián csak olyan csapatokkal fogtok játszani, akik olyan erősek, mint ti? Vagy gyengébbek? –kérdezte a tanárnő.
- Diákolimpiára megyünk? – kérdezte valaki.
- Ha legyőzitek a fiúkat, akkor igen – mondta a tanár.
- De jó – kiáltották hátulról.
- Rendben van lányok. Vége az edzésnek. Egészségetekre!
- Köszönjük, viszont látásra! – mondtuk egyszerre.
Az öltözőben persze ez volt a téma. Mindenki oda meg vissza volt. Az idősebbek mesélték, hogy ilyen már volt régebben, de a fiúkat eddig még soha nem tudták megverni. Így aztán kicsit elment a kedvem. Miért pont most sikerülne?
Hazafele is ezen kattogott az agyam. Otthon aztán lepakoltam, felmentem a fürdőmbe, és belefeküdtem a fürdőkádba. Majdnem elaludtam a meleg vízben. Aztán bementem a szobába, megkerestem a Tom & Jerry-s pizsim. Megírtam a házikat, és megtanultam holnapra az elméletet is. Anyáék még nem voltak otthon. Bekapcsoltam a gépemet, és felléptem közösségire. Végignéztem, hogy kik vannak fent chat-en, és megláttam, hogy Ádám fent van. Most vagy soha alapon ráírtam.
Aliz üzenete:
Szia Ádám :D
mi újság arra?
Aztán meg vártam, vártam és vártam. De nem jött válasz. Kis is léptem a beszélgetésből. „ Én nem írok rá többet”- gondoltam magamban. Közben megjött anya is. Lefutottam hozzá a nappaliba.
- Szia, anyu!
- Szia, Liza! Mi történt ma?
- Képzeld, edzésen bejött a fiú csapat edzője, és Szathmáry tanárnővel megbeszélte, hogy úgy döntjük el, hogy melyik csapat megy diákolimpiára, hogy jövő héten egymás ellen játszunk.
- Na hát, ez remek. Biztosan nyertek majd.
- Hát, az sajnos nem olyan biztos. Az idősebb lányok mondták, hogy eddig minden évben ez volt, és soha sem tudták legyőzni a fiúkat. Ezért kicsit el is ment a kedvem.
- Ilyenek ne vegyék el a kedved Liza. Ha nyertek, annak örülj, ha viszont nem, akkor sem dől össze a világ. Majd megpróbáljátok jövőre is.
- Igazad van.
- Na látod, nekem mikor nincs igazam? – mondta, mire felnevettem.
- Erről inkább nem nyilatkozom – mondtam anyának még mindig mosolyogva.
- Gondolhattam volna – nevetett már anya is.
Anya bement a konyhába összedobni valami könnyű vacsinak valót, én meg visszamentem a szobába.
Mikor beléptem a szobába, láttam, hogy villog egy ablak. Gondoltam, biztosan Reni írt. De mikor odamentem egész mást olvastam.
Ádám üzenete:
Hali Aliz.;)
sm
Aliz üzenete:
sm?
Ádám üzenete:
xxD
aha sm.
sm= semmi
Aliz üzenete:
jaaa oké.
Ádám üzenete:
mi lesz pénteken a vacsi?
Aliz üzenete:
milyen vacsi?
oO
mivan?
Ádám üzenete:
apud nem mondta?
Aliz üzenete:
mit?
Ádám üzenete:
hát hogy pénteken megyünk
Aliz üzenete:
mármint vacsorára?
ide?
oO
Ádám üzenete:
aha
Aliz üzenete:
nem, nem mondott semmit
Ádám üzenete:
oks.
akkor lelőttem a poént
Aliz üzenete:
hát le…
majd biztos ma mondja
amúgy holnap te jössz?
Ádám üzenete:
hova?
Aliz üzenete:
hát őőőő….
tánc lesz… és oda
Ádám üzenete:
miért mennék?
jaa, már tudom….
persze
muszáj
Aliz üzenete:
oké értem
Ádám üzenete:
na nekem lépnem kellene
tanulni is kéne valamit.
Aliz üzenete:
okés
Ádám üzenete:
Hali Aliz :)
Liza üzenete:
szia..
és még valami
Ádám üzenete:
???
Aliz üzenete:
ne hívj Aliznak
Ádám üzenete:
oks xD
de akkor hogy?
Aliz üzenete:
hááát
Liz, vagy Liza… bármint csak ne Aliz…
Ádám üzenete:
oks xD
na szia Liz :) :DD
Liza üzenete:
szia :D
Ma is erősen emlékeztetnem kellett magam arra, hogy van olyanom hogy napló! De ma nem felejtettem el.
A suliban semmi izgalmas sem történt. Hála Istennek, Dominika ma sem jött, úgyhogy nyugodt napom volt. Tegnap óta minden gondolatom a csütörtöki sulis tánc körül forog. Szathmáry nagyon beleültette a bogarat a fülembe.
Az órák nagyon unalmasan teltek. Ma valahogy nagyon nem tudtam figyelni. Fizika, töri, magyar, német, angol, ének. Ki akarja ezeket végigülni? Az óra végét jelző csengők megváltásként hatottak. Minden szünetben kimentünk az udvarra. Nagyszünetben szólt a zene, úgyhogy akkor nem olvastam. Már majdnem végeztem az Ördög Csókjával. Imádom ezt a könyvet.<3
Mikor végre kicsengettek óráról siettem haza. Rebi is sietett, bár nem kérdeztem tőle, hogy miért. Így hát nem jött egész végig velem.
Otthon hipergyors módra váltottam. Felmentem a szobába, összepakoltam edzésre a cuccom, majd lementem a konyhába, összedobtam valami kaját és futottam vissza a suliba röpire.
Az öltözőben lepakoltam a cuccom a szokásos helyre. A pad fal felöli oldalán, a szélére. Egy Anna nevű lány mellé. Anna mindig csinos volt, barna haja általában hátra volt fogva, és kék szemei csak úgy villogtak. Azt hiszem 11-es volt. Ő is. De nem Ádám osztálytársa volt. Anna sima gimi osztályba járt, Ádám meg ugye sport tagozaton van.
Edzésen 2 részre bontott minket Szathmáry. Fél óra játék után, egyszer csak betoppant a fiú röplabdacsapat edzője, aki egyben az osztályunkból a fiúk tesi tanára. Kovács Péternek hívják. Magas, izmos ember, de már őszül. Egyenesen Szathmáryhoz ment, és beszélgetni kezdtek. Na, több se kellett. Abbahagytuk a játékot, és mind a tanárok felé fordultunk. Ők nem is zavartatták magukat. Bár miért is zavartatták volna? Olyan halkan beszéltek, hogy mi a pályáról semmit sem hallottunk. Úgy 5 perc múlva Kovács tanár úr megfordult és kiment.
Szathmáry odahívott minket.
- Lányok, a jövő heti edzésen a fiúkkal fogtok játszani – jelentette ki. Mi csak bámultunk. Az államat a padlóról is fel lehetett volna kaparni, annyira csodálkoztam.
- Tanárnő, mit csinálunk? – kérdezett vissza egy lány.
- Jól hallottátok. A fiúkkal fogtok játszani – mondta el még egyszer a tanárnő.
- De hát az nem lesz fer játék – mondta Anna.
- A fiúk erősebbek, mint mi – mondta egy másik lány is.
- Igen, erősebbek, de szerintetek a diákolimpián csak olyan csapatokkal fogtok játszani, akik olyan erősek, mint ti? Vagy gyengébbek? –kérdezte a tanárnő.
- Diákolimpiára megyünk? – kérdezte valaki.
- Ha legyőzitek a fiúkat, akkor igen – mondta a tanár.
- De jó – kiáltották hátulról.
- Rendben van lányok. Vége az edzésnek. Egészségetekre!
- Köszönjük, viszont látásra! – mondtuk egyszerre.
Az öltözőben persze ez volt a téma. Mindenki oda meg vissza volt. Az idősebbek mesélték, hogy ilyen már volt régebben, de a fiúkat eddig még soha nem tudták megverni. Így aztán kicsit elment a kedvem. Miért pont most sikerülne?
Hazafele is ezen kattogott az agyam. Otthon aztán lepakoltam, felmentem a fürdőmbe, és belefeküdtem a fürdőkádba. Majdnem elaludtam a meleg vízben. Aztán bementem a szobába, megkerestem a Tom & Jerry-s pizsim. Megírtam a házikat, és megtanultam holnapra az elméletet is. Anyáék még nem voltak otthon. Bekapcsoltam a gépemet, és felléptem közösségire. Végignéztem, hogy kik vannak fent chat-en, és megláttam, hogy Ádám fent van. Most vagy soha alapon ráírtam.
Aliz üzenete:
Szia Ádám :D
mi újság arra?
Aztán meg vártam, vártam és vártam. De nem jött válasz. Kis is léptem a beszélgetésből. „ Én nem írok rá többet”- gondoltam magamban. Közben megjött anya is. Lefutottam hozzá a nappaliba.
- Szia, anyu!
- Szia, Liza! Mi történt ma?
- Képzeld, edzésen bejött a fiú csapat edzője, és Szathmáry tanárnővel megbeszélte, hogy úgy döntjük el, hogy melyik csapat megy diákolimpiára, hogy jövő héten egymás ellen játszunk.
- Na hát, ez remek. Biztosan nyertek majd.
- Hát, az sajnos nem olyan biztos. Az idősebb lányok mondták, hogy eddig minden évben ez volt, és soha sem tudták legyőzni a fiúkat. Ezért kicsit el is ment a kedvem.
- Ilyenek ne vegyék el a kedved Liza. Ha nyertek, annak örülj, ha viszont nem, akkor sem dől össze a világ. Majd megpróbáljátok jövőre is.
- Igazad van.
- Na látod, nekem mikor nincs igazam? – mondta, mire felnevettem.
- Erről inkább nem nyilatkozom – mondtam anyának még mindig mosolyogva.
- Gondolhattam volna – nevetett már anya is.
Anya bement a konyhába összedobni valami könnyű vacsinak valót, én meg visszamentem a szobába.
Mikor beléptem a szobába, láttam, hogy villog egy ablak. Gondoltam, biztosan Reni írt. De mikor odamentem egész mást olvastam.
Ádám üzenete:
Hali Aliz.;)
sm
Aliz üzenete:
sm?
Ádám üzenete:
xxD
aha sm.
sm= semmi
Aliz üzenete:
jaaa oké.
Ádám üzenete:
mi lesz pénteken a vacsi?
Aliz üzenete:
milyen vacsi?
oO
mivan?
Ádám üzenete:
apud nem mondta?
Aliz üzenete:
mit?
Ádám üzenete:
hát hogy pénteken megyünk
Aliz üzenete:
mármint vacsorára?
ide?
oO
Ádám üzenete:
aha
Aliz üzenete:
nem, nem mondott semmit
Ádám üzenete:
oks.
akkor lelőttem a poént
Aliz üzenete:
hát le…
majd biztos ma mondja
amúgy holnap te jössz?
Ádám üzenete:
hova?
Aliz üzenete:
hát őőőő….
tánc lesz… és oda
Ádám üzenete:
miért mennék?
jaa, már tudom….
persze
muszáj
Aliz üzenete:
oké értem
Ádám üzenete:
na nekem lépnem kellene
tanulni is kéne valamit.
Aliz üzenete:
okés
Ádám üzenete:
Hali Aliz :)
Liza üzenete:
szia..
és még valami
Ádám üzenete:
???
Aliz üzenete:
ne hívj Aliznak
Ádám üzenete:
oks xD
de akkor hogy?
Aliz üzenete:
hááát
Liz, vagy Liza… bármint csak ne Aliz…
Ádám üzenete:
oks xD
na szia Liz :) :DD
Liza üzenete:
szia :D
Hogy őszinte legyek, kellett egy kis idő, amíg magamhoz tértem. Egyrészt azért, mert apa még nem mondta, hogy holnapután jönnek, másrész meg, mert BESZÉLTEM vele.
Hallottam, hogy becsapódik a bejárati ajtó. Megjött apu. Otthagytam a gépet, és lefutottam. Nyomtam két puszit apa arcára, aztán kérdőn néztem rá.
- Mi a baj?- kérdezte értetlenül.
- Miért nem mondtad apa?
- Mit?
- Mit nem mondtál el Máté? – kérdezte anya.
- Még én sem tudom Nóri – mondta apa.
- Azt hogy pénteken jönnek a Tibiék.
- Ja igen, azt ma akartam elmondani- mondta.
- Mit csinálnak? –kérdezte anya.
- Tegnap beszéltem a Tibivel. Teljesen meggyógyult, és péntekre megbeszéltük, hogy eljönnek vacsorára. De Liza, te ezt honnan tudod?
- De miért nem mondtad tegnap? – vágott közbe anya.
- Miért olyan nagy baj? Még csak szerda van – jelentette ki apa.
- Akkor találd ki, hogy mit főzzek majd nekik, de te is megfőzheted, mert pénteken délutánig dolgozom – mondta anya.
- Nyugalom. Ők sem tudnak korán jönni. Tibinek nagyon sok munkája van, és csak 8 körül tudnak jönni.
- Anya, én is tudok ám majd segíteni – mondtam.
- Liza, neked pénteken röpi van. Te se érsz előbb haza, mint én.
- Akkor majd nekiállunk holnap – mondtam.
- Na, jó, akkor Liza, holnap megyek érted táncra, és elmegyünk bevásárolni.
- Rendicsek.
- Na, szóval. Most, hogy végre lenyugodtak a kedélyek, vacsorázhatunk? – kérdezte apa.
- Persze, de ma salátát csináltam.
- De jó – mondtam. Már elmúlt este 6, ezért nagyon örültem a salátának. Ilyenkor már nem szeretek enni.
Vacsi közben megbeszéltük anyuval a pénteki menüt. Finomnak ígérkezik, de még nem írom le, mert anya azt mondta, hogy lehet, hogy még megváltozik. Majd holnap kiderül.
Evés után felmentem a szobába, és kikapcsoltam a gépem. Szegény Rebi, mostanában keveset beszélek vele. Na, majd holnap. Úgy beszéltük meg, hogy tánc után átjön. Majd segít sütni. Gondolom anya úgyis a sütést sózza rám. Már csak azért is mert szeretek sütni. :)
Megágyaztam magamnak, és elpakoltam a táskám. Gondoltam, olvasok még egy kicsit, de mikor megláttam, hogy már ½ tíz van, akkor azt mondtam, hogy na jó, inkább elmegyek aludni.
Mai nap: 10/10 * - egyszerűen imádom ezt a napot. Beszéltem Ádámmal!♥♥♥ Remélem vele is álmodom majd. Bár ha nem az sem baj! Holnap tánc és jön Ádám is. :) Várom a holnapot, na meg a pénteket is. :) :) :))
Hallottam, hogy becsapódik a bejárati ajtó. Megjött apu. Otthagytam a gépet, és lefutottam. Nyomtam két puszit apa arcára, aztán kérdőn néztem rá.
- Mi a baj?- kérdezte értetlenül.
- Miért nem mondtad apa?
- Mit?
- Mit nem mondtál el Máté? – kérdezte anya.
- Még én sem tudom Nóri – mondta apa.
- Azt hogy pénteken jönnek a Tibiék.
- Ja igen, azt ma akartam elmondani- mondta.
- Mit csinálnak? –kérdezte anya.
- Tegnap beszéltem a Tibivel. Teljesen meggyógyult, és péntekre megbeszéltük, hogy eljönnek vacsorára. De Liza, te ezt honnan tudod?
- De miért nem mondtad tegnap? – vágott közbe anya.
- Miért olyan nagy baj? Még csak szerda van – jelentette ki apa.
- Akkor találd ki, hogy mit főzzek majd nekik, de te is megfőzheted, mert pénteken délutánig dolgozom – mondta anya.
- Nyugalom. Ők sem tudnak korán jönni. Tibinek nagyon sok munkája van, és csak 8 körül tudnak jönni.
- Anya, én is tudok ám majd segíteni – mondtam.
- Liza, neked pénteken röpi van. Te se érsz előbb haza, mint én.
- Akkor majd nekiállunk holnap – mondtam.
- Na, jó, akkor Liza, holnap megyek érted táncra, és elmegyünk bevásárolni.
- Rendicsek.
- Na, szóval. Most, hogy végre lenyugodtak a kedélyek, vacsorázhatunk? – kérdezte apa.
- Persze, de ma salátát csináltam.
- De jó – mondtam. Már elmúlt este 6, ezért nagyon örültem a salátának. Ilyenkor már nem szeretek enni.
Vacsi közben megbeszéltük anyuval a pénteki menüt. Finomnak ígérkezik, de még nem írom le, mert anya azt mondta, hogy lehet, hogy még megváltozik. Majd holnap kiderül.
Evés után felmentem a szobába, és kikapcsoltam a gépem. Szegény Rebi, mostanában keveset beszélek vele. Na, majd holnap. Úgy beszéltük meg, hogy tánc után átjön. Majd segít sütni. Gondolom anya úgyis a sütést sózza rám. Már csak azért is mert szeretek sütni. :)
Megágyaztam magamnak, és elpakoltam a táskám. Gondoltam, olvasok még egy kicsit, de mikor megláttam, hogy már ½ tíz van, akkor azt mondtam, hogy na jó, inkább elmegyek aludni.
Mai nap: 10/10 * - egyszerűen imádom ezt a napot. Beszéltem Ádámmal!♥♥♥ Remélem vele is álmodom majd. Bár ha nem az sem baj! Holnap tánc és jön Ádám is. :) Várom a holnapot, na meg a pénteket is. :) :) :))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése