Szeptember 4.
A mai napom egy átlagos semmilyen nap volt. Délelőtt aludtam, elvégre éjjel értünk haza a Mazsola-napokról, amiről éjjel már írtam is a naplóba. Az ebédünk nem volt valami nagy cucc, mert csak pizza volt, amit anyuval ketten dobtunk össze. Úgy gondoltuk nem kell nagy ebéd, hiszen a vacsora úgyis meleg lesz, mert jönnek apu munkatársai amolyan „ismerjük meg jobban egymást, és egymás családját” program keretében vacsizni. Aztán eszembe jutott a délután folyamán, hogy össze kéne pakolni hétfőre, hiszen biztos tanulunk már valamit, ha nem is sokat de legalább ismétlünk. Előszedegettem a régi füzeteimet, jegyzeteimet a hétfői órákra. Majd átnézegettem. Ezek után a táskába is bepakoltam, azt a pénzt is elraktam amit anya az új diákigazolványomra és az ellenőrzőre rakott az íróasztalomra.
- Gyere csak – kiabáltam ki,mikor hallottam a kopogást.
- Liza – jött be apu a szobámba – nem sütnél valami finomat a vacsi mellé?
- Mit szeretnél?
- Hát valami muffinra gondoltam, mivel azt úgyis olyan jól csinálsz. Vagy van valami amit ki szeretnél próbálni, mert azt most megteheted.?
- Ha már itt tartunk van, ilyen csoki darabos keksz. Tudod, olyasmit lehet kapni a boltban is. Megnézem a receptet és lemegyek veszek hozzávalókat. Köszi a lehetőséget. – mosolyogtam rá.
- Neked bármikor kicsim, de hagylak is készülődj. – ment ki apu, és közben a kezembe nyomta a pénzt, amin vásárolhatok.
Gyorsan megnéztem a receptet, és mivel alig volt hozzávaló itthon el is ugrottam a boltba. Megvettem mindent és neki is láttam a sütésnek, ami egész jól alakult. Anya is megjött közben a fodrásztól és szólt, hogy vegyem ki a sütit, mert a végén még odaég. Éppen időben vettem ki, nagyon gusztusos volt. És finom is.
7 óra felé megjöttek apu munkatársai is. Nekiláttunk a vacsorának, majd miután végeztünk jöttek a szokásos mondatok, kérdések: Milyen a suli? Már megint nőttél?. Mekkora vagy? Szép vagy. Tetszik valaki az osztályból? Vagy az iskolából? stb..:D Egy szomorú és kérlelő pillantást vetettem apu felé, aki megengedte, hogy felmenjek a szobámba, de előtte még megkínáltam a vendégeket a süteménnyel. Ízlett nekik.
Most meg itt ülök és írom a naplót.(:
Mai napom értékelése:
5/3 … Csak egy átlagos nap, de azért a sütinek örülök.:)
- Gyere csak – kiabáltam ki,mikor hallottam a kopogást.
- Liza – jött be apu a szobámba – nem sütnél valami finomat a vacsi mellé?
- Mit szeretnél?
- Hát valami muffinra gondoltam, mivel azt úgyis olyan jól csinálsz. Vagy van valami amit ki szeretnél próbálni, mert azt most megteheted.?
- Ha már itt tartunk van, ilyen csoki darabos keksz. Tudod, olyasmit lehet kapni a boltban is. Megnézem a receptet és lemegyek veszek hozzávalókat. Köszi a lehetőséget. – mosolyogtam rá.
- Neked bármikor kicsim, de hagylak is készülődj. – ment ki apu, és közben a kezembe nyomta a pénzt, amin vásárolhatok.
Gyorsan megnéztem a receptet, és mivel alig volt hozzávaló itthon el is ugrottam a boltba. Megvettem mindent és neki is láttam a sütésnek, ami egész jól alakult. Anya is megjött közben a fodrásztól és szólt, hogy vegyem ki a sütit, mert a végén még odaég. Éppen időben vettem ki, nagyon gusztusos volt. És finom is.
7 óra felé megjöttek apu munkatársai is. Nekiláttunk a vacsorának, majd miután végeztünk jöttek a szokásos mondatok, kérdések: Milyen a suli? Már megint nőttél?. Mekkora vagy? Szép vagy. Tetszik valaki az osztályból? Vagy az iskolából? stb..:D Egy szomorú és kérlelő pillantást vetettem apu felé, aki megengedte, hogy felmenjek a szobámba, de előtte még megkínáltam a vendégeket a süteménnyel. Ízlett nekik.
Most meg itt ülök és írom a naplót.(:
Mai napom értékelése:
5/3 … Csak egy átlagos nap, de azért a sütinek örülök.:)
2 megjegyzés:
jaaaj:D siess:D nagyontetszik, nagyonügyivagy :DD <3
Bocsi, hogy csak most írok.:))
Köszönöm és itt a rész.;))<í3
Lécci írd meg a következőben a korodat és hogy honnan írsz.:) Kiváncsi vagyok rá, persze csak ha nem baj :$$ :D
Megjegyzés küldése