Szeptember 7. Szerda
Hát a mai napom is esemény dús volt. De nem baj, szeretem az ilyen napokat.
Reggel apa felébresztett fél hétkor, amikor elment. Akkor felkeltem és nekiálltam készülődni. 7-kor mikor anya felkelt ő is benézett. Akkor még mindig a lila alapon fekete pöttyös pizsamám volt rajtam.
- Látom ma felébresztett apád.
- Igen, ma fel. Nem készítenél össze nekem mára valami ruhakombinációt?
- De, ha nagyon szeretnéd.
- Légyszi. De negyedre jön Dávid és Matyi, és megyünk a suliba.
Gyorsan lefutottam. A táskámat ledobtam a nappaliban, majd gyorsan mentem és megreggeliztem. Mihelyst végeztem a reggelimmel, rohantam fel öltözni. Anya kirakott nekem egy sötétbarna farmert, egy pink felsőt, és a pink Converse cipőmet. Már csak a cipőt kellett felvennem, mikor megszólalt a csengő. Elképesztő gyorsasággal rohantam le a lépcsőn. Csoda hogy nem estem orra.
A nappaliban ott álltak már a fiúk. Anyával beszélgettek. Felkaptam a táskám, és a szatyrot, amiben benne voltak a poszterek, amiket az ofő a kör e-mailben kért.
Útközben szemügyre vettem a fiúkat. Már eljutottam addig, hogy sejtésem van arról, melyik-melyik lehet. Mind a ketten sötétbarna hajúak és kék szeműek. De más színű ruhákat hordanak. Ma például Matyin fekete nadrág, piros póló és piros Nike cipő volt, míg Dávidon sötétkék farmer, kék póló és szintén Nike cipő, csak fekete. Útközben hozzánk csapódott Rebi is. Ő szokásos módon elegáns volt. Félhosszú, szőkésbarna haja nagyon tépett, ami kócos hatást keltett, de ez jól is áll neki. Fehér passzos pólót viselt, amire rávett egy farmer mellényt.
Hát így sétáltunk négyen a suliig. A sulival szemben van egy buszmegálló. Levi és Ákos már ott vártak minket. Mind a ketten melegítőben. Ákos fekete- fehér, míg Levi zöld-fekete Adidas melegítőt viselt. Levinek a melegítő kiemelte zöld szemeit.
6-an mentünk be a suliba. A portások kedvesen köszöntek, mi pedig beálltunk a büfénél kígyózó sorba. 5 percig bírtuk, de mivel nem jutottunk sokkal előbbre, ezért inkább felmentünk az osztályba.
Letettük a cuccainkat, majd a tanári asztalra kirakosgattuk a posztereket. Hoztunk minden félét. Rebi kézi csapatokról, Levi és Ákos focicsapatokról, az ikrek és én röplabdásokról, plusz én még táncosokról is hoztam posztereket. Közben megjöttek a többiek is. Ők is odahozták a posztereiket, de ők sajna nem maradtak ott velünk. Jelzőcsengő előtt bejött az osztályfőnök, és örömmel nyugtázta, hogy ennyi posztert hoztunk.
- Mi az 1. órátok?- kérdezte.
- Fizika-hallatszott a válasz, bár nem tudom ki mondta.
- Rendben van- mondta-. Szólok a fizika tanárotoknak, hogy ezt az órát dekorálásra használhassátok fel. Következő szünetben is benézek hozzátok. Viszont látásara.
Olyan gyorsan el is tűnt, mint amilyen gyorsan megjelent.
- Liza, lejössz velem a büfébe?- kérdezte Rebi.
- Persze, de szerinted nincsenek már olyan sokan?
- Nem tudom, de kezdek éhes lenni, és nem raktam el magamnak reggelit.
- Jól van, menjünk. De várj egy percet. Hozom a könyvem.
Odasiettem a padomhoz, és előszedtem a táskámból a Büszkeség és balítéletet. Mire megfordultam Rebi már az ajtóban toporzékolt. Tényleg nagyon éhes lehetett. Ahogy kiértünk a folyosóra, nagyon meglepődtünk, mert tele volt gyerekkel. Alig tudtunk eljutni a lépcsőig. Kettesével szedtük a lépcsőket, nehogy csengessenek, mire leérünk. Mire a büféhez értünk, már tényleg nem volt nagy sor. Közben megszólalt a jelző. Végre a sor elejére kerültünk. Pár perc múlva már felfele is kettesével szedtük a lépcsőt. Vesztemre. A folyosóra kanyarodva, majdnem nekiszaladtam valakinek. Fel sem mertem nézni, annyira szégyelltem magam. Aztán mikor mégiscsak rászántam magam, hogy felnézzek, egyszerre mintha émelyegni kezdett volna a gyomrom. Az…az a srác volt az, akinek majdnem nekimentem, akit évelején láttam. Belenéztem eszméletlenül szép kék szemébe. Hirtelen nem éreztem a lábam. Még jó, hogy Rebi ott állt mellettem.
- Bocsi, nem akartam. Bocsi –mondogattam lányos zavaromban.
- Se gáz. – mondta mosolyra húzva a száját.- Legközelebb figyelj kicsit jobban.
- Rendben. Legközelebb majd nem sietek annyira- mosolyodtam el.
- 9-be jársz?- kérdezte.
„ Úr Isten! Engem kérdez! Ezt el sem hiszem!”- gondoltam magamban. Hirtelen köpni, nyelni nem tudtam. Aztán valahogy mégis csak válaszoltam.
- Igen, 9.s - feleltem, de olyan halkan, hogy azt hittem meg sem hallotta.
Már válaszra nyitotta a száját, de váratlanul megszólalt a csengő, és Rebi elindult az osztály felé.
- Még egyszer bocsi- mondtam eléggé erőtlenül.
A srác csak mosolygott, én meg azt sem tudtam lány vagyok-e vagy fiú. Na, jó ez hülyén jön le. Tudom, hogy lány vagyok, de akkor is.
Fizikán ugye dekoráltunk. Nem lett valami nagy cucc. Majd még úgyis javítgatunk rajta. Az ablakok között lévő hungarocell-táblákra rakosgattuk fel a posztereket. Amiket vittem mindet kiraktuk. Ennek nagyon örültem.
Igazából a többi órán semmi különös nem történt. Bár ha jobban belegondolok, a 6. óra az borzalmas volt. Ugyanis a 6. óra ének volt. Mindenki énekelt. Hát, inkább nem részletezném.
Hazafelé most az egész banda együtt volt. Ugyanis mindenki jött hozzánk. Mikor hazaértünk, nem volt otthon senki. Az ajtó mellett lévő fogashoz mindenki letette a táskáját, és besétáltunk a konyhába. Az asztalon találtam egy cetlit, amin ez állt:
„ Liza,
A tánctanárod délelőtt felhívott, és közölte, hogy holnap nem lesz tánc, mivel orvoshoz kell mennie. Sajnálatos módon elkapott egy nagyon ronda vírust, és arra kért téged, hogy értesítsd erről a többieket is. Az ebéded a hűtőben van. Nem tudom mennyire fog ízleni, mert sárgaborsó főzelék, de mindenképpen egyél belőle!
Puszi: Anya”
- Liza, nem jössz?- kérdezték a többiek, akik időközben már leültek a nappaliban.
- De, persze. Egy pillanat.
- Na akkor melyik nap?- kérdezte Levi.
- Péntek? – vágta rá Ákos.
- Nem jó, röpi edzés van. De ha más időpont nem jó akkor edzés után is elmehetünk- mondtam.
- Oké akkor van még a holnap vagy a ma- jelentette ki Dávid.
- Ma nem jó te agyas. Ma nekünk edzés van- vágta rá Matyi.
- A ma nekem sem jó, nekem is edzés van- mondta Rebi.
- Nekem se –mondtam-. Legyen holnap. Úgyis elmarad a tánc, mert a tanárom lebetegedett.
Kis idő múlva először Levi szólalt meg hogy neki a csütörtök jó, majd jóformán „nekem is jó lavinát” indított el.
- Hát akkor ezt megbeszéltük – mondta Ákos.
- Meg. De nekünk menni kell, mert edzés lesz délután- mondták az ikrek.
- Oké. Szerintem mi is megyünk- mondta Levi, és Ákosra nézett.
- Igen már nem ártana. Nem szóltam muternak, hogy eljövök – mondta Ákos.
- Hát, hogy őszinte legyek, nekem sem ártana készülődnöm, mert délután edzésem van- mondtam.
„Érzékeny” búcsút vettünk, majd gyorsan felfutottam a szobába, és összeraktam az edzésen szükséges holmikat. Mire ezzel végeztem, már mehettem is edzésre.
Baráti meccset játszottunk, a szomszéd város csapatával, amit meg is nyertünk. Mikor jöttem ki az öltözőből, nagyon megijedtem. Levi megijesztett.
- Szia Levi- köszöntem-. Mit keresel itt?
- Szia Liza. Csak erre jártam. Gondoltam benézek. Jók voltatok.
- Köszi. Örülök, hogy jöttél. Legalább nem kell egyedül hazasétálnom.
- Igazából, volt hátsószándékom is. Nálatok hagytam a pulcsim.
Elnevettem magam, amin Levi is elkezdett szakadni. Elindultunk. Útközben nagyon sokat nevettem, mert Levi egy csomó poént mondott. Otthon gyorsan kihoztam neki a pulcsiját, és már el is ment haza. Kicsit sajnáltam, mert apa még nem ért haza, és egyedül voltam. Megettem az ebédem, amire addig nem volt idő.
- Liza itthon vagy?- hallatszott a kérdés az ajtóból.
- Szia Apa! De jó hogy megjöttél.
- Liza, tudom, hogy nem szereted amikor vacsorára kell menni, de a közeljövőben megint munkatársi vacsorára kell mennünk.
- Jaj, ne már. Megint?
- Igen. De még nem tudom melyik nap. Valószínűleg a jövő héten valamelyik nap.
- Oké, majd keresek valami szép ruhát.
Felmentem a szobába, előszedtem egy új törölközőt (nem rég kaptam, lila és fehérrel bele van hímezve, hogy a „Legjobb táncosnak!”), és elmentem fürdeni. Mikor végeztem, előszedtem a laptopot, felmentem közösségire, ahol Ákos egyből rám is írt.
Ákos üzenete:
Szia Liz :DD
Aliz üzenete:
Szia.
Csak nem te is itt hagytál valamit?
Ákos üzenete:
Hááát de. xD
amikor előszedtem az órarendem , kirántottam a német cuccom.
Aliz üzenete:
Kajak?? o.O
xDD
Ez a mai nap…. hallatlan.:DD
Ákos üzenete:
mert? mi volt ma?
megtámadott egy hörcsög?
Aliz üzenete:
Mi??
Hörcsög?? hülye vagy….xDD
Levi a pulcsiját hagyta itt…
Ákos üzenete:
az szééép xD
majd meggratulálom…
Aliz üzenete:
Ok.:))
De most megyek.;P
Jó8
A választ meg sem vártam, és leléptem. És ennyi volt a mai napom.:))
Mai nap: 9-10… Áááááá az a srác elképesztő…Levi is elképesztő…képes volt eljönni a pulcsija miatt…. :)
Reggel apa felébresztett fél hétkor, amikor elment. Akkor felkeltem és nekiálltam készülődni. 7-kor mikor anya felkelt ő is benézett. Akkor még mindig a lila alapon fekete pöttyös pizsamám volt rajtam.
- Látom ma felébresztett apád.
- Igen, ma fel. Nem készítenél össze nekem mára valami ruhakombinációt?
- De, ha nagyon szeretnéd.
- Légyszi. De negyedre jön Dávid és Matyi, és megyünk a suliba.
Gyorsan lefutottam. A táskámat ledobtam a nappaliban, majd gyorsan mentem és megreggeliztem. Mihelyst végeztem a reggelimmel, rohantam fel öltözni. Anya kirakott nekem egy sötétbarna farmert, egy pink felsőt, és a pink Converse cipőmet. Már csak a cipőt kellett felvennem, mikor megszólalt a csengő. Elképesztő gyorsasággal rohantam le a lépcsőn. Csoda hogy nem estem orra.
A nappaliban ott álltak már a fiúk. Anyával beszélgettek. Felkaptam a táskám, és a szatyrot, amiben benne voltak a poszterek, amiket az ofő a kör e-mailben kért.
Útközben szemügyre vettem a fiúkat. Már eljutottam addig, hogy sejtésem van arról, melyik-melyik lehet. Mind a ketten sötétbarna hajúak és kék szeműek. De más színű ruhákat hordanak. Ma például Matyin fekete nadrág, piros póló és piros Nike cipő volt, míg Dávidon sötétkék farmer, kék póló és szintén Nike cipő, csak fekete. Útközben hozzánk csapódott Rebi is. Ő szokásos módon elegáns volt. Félhosszú, szőkésbarna haja nagyon tépett, ami kócos hatást keltett, de ez jól is áll neki. Fehér passzos pólót viselt, amire rávett egy farmer mellényt.
Hát így sétáltunk négyen a suliig. A sulival szemben van egy buszmegálló. Levi és Ákos már ott vártak minket. Mind a ketten melegítőben. Ákos fekete- fehér, míg Levi zöld-fekete Adidas melegítőt viselt. Levinek a melegítő kiemelte zöld szemeit.
6-an mentünk be a suliba. A portások kedvesen köszöntek, mi pedig beálltunk a büfénél kígyózó sorba. 5 percig bírtuk, de mivel nem jutottunk sokkal előbbre, ezért inkább felmentünk az osztályba.
Letettük a cuccainkat, majd a tanári asztalra kirakosgattuk a posztereket. Hoztunk minden félét. Rebi kézi csapatokról, Levi és Ákos focicsapatokról, az ikrek és én röplabdásokról, plusz én még táncosokról is hoztam posztereket. Közben megjöttek a többiek is. Ők is odahozták a posztereiket, de ők sajna nem maradtak ott velünk. Jelzőcsengő előtt bejött az osztályfőnök, és örömmel nyugtázta, hogy ennyi posztert hoztunk.
- Mi az 1. órátok?- kérdezte.
- Fizika-hallatszott a válasz, bár nem tudom ki mondta.
- Rendben van- mondta-. Szólok a fizika tanárotoknak, hogy ezt az órát dekorálásra használhassátok fel. Következő szünetben is benézek hozzátok. Viszont látásara.
Olyan gyorsan el is tűnt, mint amilyen gyorsan megjelent.
- Liza, lejössz velem a büfébe?- kérdezte Rebi.
- Persze, de szerinted nincsenek már olyan sokan?
- Nem tudom, de kezdek éhes lenni, és nem raktam el magamnak reggelit.
- Jól van, menjünk. De várj egy percet. Hozom a könyvem.
Odasiettem a padomhoz, és előszedtem a táskámból a Büszkeség és balítéletet. Mire megfordultam Rebi már az ajtóban toporzékolt. Tényleg nagyon éhes lehetett. Ahogy kiértünk a folyosóra, nagyon meglepődtünk, mert tele volt gyerekkel. Alig tudtunk eljutni a lépcsőig. Kettesével szedtük a lépcsőket, nehogy csengessenek, mire leérünk. Mire a büféhez értünk, már tényleg nem volt nagy sor. Közben megszólalt a jelző. Végre a sor elejére kerültünk. Pár perc múlva már felfele is kettesével szedtük a lépcsőt. Vesztemre. A folyosóra kanyarodva, majdnem nekiszaladtam valakinek. Fel sem mertem nézni, annyira szégyelltem magam. Aztán mikor mégiscsak rászántam magam, hogy felnézzek, egyszerre mintha émelyegni kezdett volna a gyomrom. Az…az a srác volt az, akinek majdnem nekimentem, akit évelején láttam. Belenéztem eszméletlenül szép kék szemébe. Hirtelen nem éreztem a lábam. Még jó, hogy Rebi ott állt mellettem.
- Bocsi, nem akartam. Bocsi –mondogattam lányos zavaromban.
- Se gáz. – mondta mosolyra húzva a száját.- Legközelebb figyelj kicsit jobban.
- Rendben. Legközelebb majd nem sietek annyira- mosolyodtam el.
- 9-be jársz?- kérdezte.
„ Úr Isten! Engem kérdez! Ezt el sem hiszem!”- gondoltam magamban. Hirtelen köpni, nyelni nem tudtam. Aztán valahogy mégis csak válaszoltam.
- Igen, 9.s - feleltem, de olyan halkan, hogy azt hittem meg sem hallotta.
Már válaszra nyitotta a száját, de váratlanul megszólalt a csengő, és Rebi elindult az osztály felé.
- Még egyszer bocsi- mondtam eléggé erőtlenül.
A srác csak mosolygott, én meg azt sem tudtam lány vagyok-e vagy fiú. Na, jó ez hülyén jön le. Tudom, hogy lány vagyok, de akkor is.
Fizikán ugye dekoráltunk. Nem lett valami nagy cucc. Majd még úgyis javítgatunk rajta. Az ablakok között lévő hungarocell-táblákra rakosgattuk fel a posztereket. Amiket vittem mindet kiraktuk. Ennek nagyon örültem.
Igazából a többi órán semmi különös nem történt. Bár ha jobban belegondolok, a 6. óra az borzalmas volt. Ugyanis a 6. óra ének volt. Mindenki énekelt. Hát, inkább nem részletezném.
Hazafelé most az egész banda együtt volt. Ugyanis mindenki jött hozzánk. Mikor hazaértünk, nem volt otthon senki. Az ajtó mellett lévő fogashoz mindenki letette a táskáját, és besétáltunk a konyhába. Az asztalon találtam egy cetlit, amin ez állt:
„ Liza,
A tánctanárod délelőtt felhívott, és közölte, hogy holnap nem lesz tánc, mivel orvoshoz kell mennie. Sajnálatos módon elkapott egy nagyon ronda vírust, és arra kért téged, hogy értesítsd erről a többieket is. Az ebéded a hűtőben van. Nem tudom mennyire fog ízleni, mert sárgaborsó főzelék, de mindenképpen egyél belőle!
Puszi: Anya”
- Liza, nem jössz?- kérdezték a többiek, akik időközben már leültek a nappaliban.
- De, persze. Egy pillanat.
- Na akkor melyik nap?- kérdezte Levi.
- Péntek? – vágta rá Ákos.
- Nem jó, röpi edzés van. De ha más időpont nem jó akkor edzés után is elmehetünk- mondtam.
- Oké akkor van még a holnap vagy a ma- jelentette ki Dávid.
- Ma nem jó te agyas. Ma nekünk edzés van- vágta rá Matyi.
- A ma nekem sem jó, nekem is edzés van- mondta Rebi.
- Nekem se –mondtam-. Legyen holnap. Úgyis elmarad a tánc, mert a tanárom lebetegedett.
Kis idő múlva először Levi szólalt meg hogy neki a csütörtök jó, majd jóformán „nekem is jó lavinát” indított el.
- Hát akkor ezt megbeszéltük – mondta Ákos.
- Meg. De nekünk menni kell, mert edzés lesz délután- mondták az ikrek.
- Oké. Szerintem mi is megyünk- mondta Levi, és Ákosra nézett.
- Igen már nem ártana. Nem szóltam muternak, hogy eljövök – mondta Ákos.
- Hát, hogy őszinte legyek, nekem sem ártana készülődnöm, mert délután edzésem van- mondtam.
„Érzékeny” búcsút vettünk, majd gyorsan felfutottam a szobába, és összeraktam az edzésen szükséges holmikat. Mire ezzel végeztem, már mehettem is edzésre.
Baráti meccset játszottunk, a szomszéd város csapatával, amit meg is nyertünk. Mikor jöttem ki az öltözőből, nagyon megijedtem. Levi megijesztett.
- Szia Levi- köszöntem-. Mit keresel itt?
- Szia Liza. Csak erre jártam. Gondoltam benézek. Jók voltatok.
- Köszi. Örülök, hogy jöttél. Legalább nem kell egyedül hazasétálnom.
- Igazából, volt hátsószándékom is. Nálatok hagytam a pulcsim.
Elnevettem magam, amin Levi is elkezdett szakadni. Elindultunk. Útközben nagyon sokat nevettem, mert Levi egy csomó poént mondott. Otthon gyorsan kihoztam neki a pulcsiját, és már el is ment haza. Kicsit sajnáltam, mert apa még nem ért haza, és egyedül voltam. Megettem az ebédem, amire addig nem volt idő.
- Liza itthon vagy?- hallatszott a kérdés az ajtóból.
- Szia Apa! De jó hogy megjöttél.
- Liza, tudom, hogy nem szereted amikor vacsorára kell menni, de a közeljövőben megint munkatársi vacsorára kell mennünk.
- Jaj, ne már. Megint?
- Igen. De még nem tudom melyik nap. Valószínűleg a jövő héten valamelyik nap.
- Oké, majd keresek valami szép ruhát.
Felmentem a szobába, előszedtem egy új törölközőt (nem rég kaptam, lila és fehérrel bele van hímezve, hogy a „Legjobb táncosnak!”), és elmentem fürdeni. Mikor végeztem, előszedtem a laptopot, felmentem közösségire, ahol Ákos egyből rám is írt.
Ákos üzenete:
Szia Liz :DD
Aliz üzenete:
Szia.
Csak nem te is itt hagytál valamit?
Ákos üzenete:
Hááát de. xD
amikor előszedtem az órarendem , kirántottam a német cuccom.
Aliz üzenete:
Kajak?? o.O
xDD
Ez a mai nap…. hallatlan.:DD
Ákos üzenete:
mert? mi volt ma?
megtámadott egy hörcsög?
Aliz üzenete:
Mi??
Hörcsög?? hülye vagy….xDD
Levi a pulcsiját hagyta itt…
Ákos üzenete:
az szééép xD
majd meggratulálom…
Aliz üzenete:
Ok.:))
De most megyek.;P
Jó8
A választ meg sem vártam, és leléptem. És ennyi volt a mai napom.:))
Mai nap: 9-10… Áááááá az a srác elképesztő…Levi is elképesztő…képes volt eljönni a pulcsija miatt…. :)
3 megjegyzés:
annyira jó:DD mikor lesz kövi?:D
júúúj, nagyon szeretem, és nagyonnagyon várom a következő részeket:D
köszönjüük.;))
És a következőkről... izgalomdúsak lesznek.:)
Megjegyzés küldése